 |
| foto: uefa.com |
Vasárnapi valenciai győzelmével az Atlético de Madrid újabb nagy lépést tett a bajnoki cím elhódítása felé, amely három fordulóval a zárás előtt még mindig nyitott Spanyolországban. A madridi piros-fehérek egy évtized után vették be a Mestalla stadiont, Raúl García pedig ismét kulcsfontosságú gólt szerzett a csapat számára. A támadó útja közel sem volt zökkenőmentes a pamplonai utánpótlásból a Manzanares-partjáig, idénybeli játékával azonban a szurkolóktól még az RG8 becenevet is kiérdemelte. A navarrai futballista 27 évesen a csúcsra érthet.
Talán a klub leghűségesebb szurkolói sem gondolták volna az idény előtt, hogy az Atlético de Madridnak 18 esztendő után újra reális esélye lesz a bajnoki cím elhódítására Spanyolországban. A többek által csodatevőnek titulált Diego 'Cholo' Simeone érdemei mellett a kiugró teljesítmény a csapat kiegészítőembereinek teljesítményében keresendő, amellyel az Atleti kompenzálni tudta szűkösnek mondott játékoskeretét. A kispadról beszállva mások mellett kulcsszerep jutott Raúl Garcíának is, aki hét év után vált a madridi csapat megkérdőjelezhetetlen alapemberévé, függetlenül attól, hogy kezdőként vagy csereként kap-e lehetőséget a mérkőzéseken. A futballista 31 bajnoki mérkőzésen mindeddig kilenc találatot jegyez, amellyel lényegében megduplázta tavalyi eredményességét és az összes sorozatot figyelembe véve már 17 gólnál jár az idényben. Nem volt ez azonban mindig így.
RG8-nak közel hét bajnoki szezonra volt szüksége ahhoz, hogy piros-fehér mezben is kiemelkedő teljesítményt érjen el. 2007-ben a klubikon Fernando Torres távozásával egy időben érkezett a Manzanares-folyó partjára "a baszk" Javier Aguirre edző kérésére, aki Pamplonában már 20 éves korában felfedezte az ifjú támadóban rejlő potenciált. Az évek során számos nagyszerű játékost kinevelő tajonari edzőközpont üdvöskéje mindazonáltal talán túl korán érkezett a spanyol fővárosba, ahol később egy Atlético-tréner keze alatt sem volt képes kiugró teljesítményre. Noha a 2010-11-es szezonban Raúl García már nem kevesebb mint 41 mérkőzésen szerepelt az Atlético de Madridban, csupán egy gólt szerzett és az idény végén senkinek sem jelentett meglepetést pamplonai kölcsönadása. A navarrai támadó hazatérését mindkét klub bizakodva várta, és végül egyedül annak a Vadócz Krisztiánnak jelentett problémát, aki 2011 nyarán ennek köszönhetően végleg távozni kényszerült az Osasunától.
Utólag elmondható, a pamplonai szurkolók körében klubikonként tisztelt játékos visszatérése az El Sadar stadionba nagy lökést adott a támadó karrierjének. "Raúl olyan a pályán, mint egy bika" - mondták róla a navarrai tartományi fővárosban, és az idény végére García valóban kezdte visszanyerni ifjúkori formáját. A 33 mérkőzésen 11 gólt jegyző támadó elévülhetetlen érdemeket szerzett az Osasuna kiemelkedő bajnoki szereplésében, amely minden bizonnyal már előrevetítette a sikeres madridi folytatást. 2012-től számított második piros-fehér időszaka alatt a játékos lassan az együttes meghatározó alakjává nőtte ki magát, miközben a jelenlegi idényben egyenesen kulcsfigurának számít Simeone csapatában. Amíg az ellenfelek figyelmét elsősorban Diego Costa semlegesítése köti le, Raúl García a 16-osról rendkívül veszélyesen érkezik a kapu elé és sok fejes gólt szerez. A világ- és Európa-bajnok David Villát is háttérbe szorító RG8 az idény végén tehát karrierje csúcsára érhet. Az Atlético immár csupán két győzelemre áll a bajnoki címtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése