Razzia és tömegtüntetések Baszkföldön

Október első hétvégéjén ismét tízezrek vonultak az utcára Bilbaóban, miután a spanyol ügyészség kezdeményezésére letartóztatták az Herrira baszk civil szervezet 18 tagját. A hét folyamán Baszkföld több nagyvárosában tüntettek a baszk békefolyamatra sokak szerint káros hatással bíró hatósági intézkedések ellen.

Cseppről cseppre. Áradat a baszk rabok jogaiért – állt az október 5-i bilbaói tömegtüntetés résztvevői által hordozott molinón. Szombat délutánra számos baszk politikai és civil szervezet mozgósította híveit, amelynek következtében az Herrira jellegzetes színét viselő világoskék tömeg öntötte el Bilbao belvárosát. A tüntetés elsősorban a baszk civil szervezet 18 letartóztatott tagja melletti állásfoglalásként került meghirdetésre, noha az ETA szeparatista szervezet börtönben lévő tagjainak jogait is zászlajára tűzte. A spanyol sajtóban megjelent információk szerint a felvonulás incidensek nélkül zajlott, a radikális nacionalista pártok és szakszervezetek vezetői mellett pedig a baszk társadalom több prominens személyisége is részt vett rajta.

Az Herrira több helyi irodájában végrehajtott hatósági intézkedésről szóló hírek futótűzként terjedtek Baszkföldön. Noha Jorge Fernández Díaz spanyol belügyminiszter a sajtó képviselői előtt az „ETA csápjának” nevezte a civil szervezetet, a nagy mennyiségű média-anyag lefoglalásával és a szervezet 18 vezetőjének letartóztatásával végződő művelet jogosságát azóta is sokan megkérdőjelezik. A politikai pártok közül egyedül a kormányzó Néppárt baszkföldi szervezete támogatta az ügyészség által kezdeményezett akciót, miközben a mérsékelt és a radikális nacionalisták mellett a Baszk Szocialista Párt is aggályait fejezte ki az intézkedéssel kapcsolatban.

A radikális nacionalista, ún. abertzale baloldalhoz közeli Herrira 2012 óta folytat aktív kampányt az ETA tagjainak és hozzátartozóiknak érdekképviseletében, elsőszámú céljuk pedig a bebörtönzött tagok Baszkföldre való áthelyezése. Mindez azért számít fontosnak, mert az évtizedes gyakorlatnak megfelelően a börtönbüntetésüket töltő ETA-tagokat Spanyolországban szétszórva helyezik el, néhányan pedig külföldi börtönökben vannak. Közvélemény-kutatások szerint a baszk társadalom döntő többsége támogatja a rabok áthelyezését, amely minden szempontból a békefolyamat meghatározó komponensének tekinthető.

Ennek köszönhető, hogy a mérsékelt baszk politikusok és elemzők kontraproduktívnak értékelik az ügyészség akcióját. Noha a 18 letartóztatott Herrira-vezetőt a hét második felében szabadlábra helyezték – négy személyt óvadék ellenében –, továbbra is kérdéses, a történtek miként befolyásolhatják rövidtávon a baszk békefolyamat alakulását. Előfordulhat, hogy a sokak szerint megalapozatlan hatósági intézkedés negatívan befolyásolhatja az ETA hajlandóságát a feltétel nélküli fegyverletételre, valamint visszavetheti az abertzale baloldal utóbbi években tapasztalható demokratizálódását.

A hír a Kitekintő külpolitikai portálon is megjelent.