Előrehozott választások Baszkföldön

Amint arra régóta számítani lehetett, ősszel előrehozott választásokat tartanak Baszkföldön. Noha a Baszk Autonóm Tartomány szocialista kormánya az elmúlt hónapokban mindvégig kategorikusan visszautasította az ellenzéki pártok követelését, a jövő márciusra tervezett választásokat végül még idén megtartják. Patxi López, tartományi miniszterelnök a választások időpontját október 21-re hirdette ki. A hátralévő két hónap gyors, ugyanakkor intenzív kampány kibontakozását ígéri Baszkföldön, amelynek egyértelmű esélyesei a nacionalista pártok.

Patxi López (foto: euskadi.net)

Beigazolódott, amire a spanyol politika szereplői és elemzői egyaránt régóta készültek. Annak ellenére, hogy a Baszkföldön kormányon lévő Szocialista Párt (PSOE) részéről korábban rendre cáfolták egy esetleges előrehozott tartományi választás hírét, a szocialisták végül mégsem fogják kitölteni négy évre szóló ciklusukat. Az elmúlt hónapokban a Spanyolországban kormányzó jobboldali Néppárt (PP) baszkföldi szervezetén kívül a konzervatív Baszk Nacionalista Párt (PNV), valamint a radikális nacionalista platform, a Bildu is hevesen támadta a baszk szocialistákat, amiért vonakodtak az előrehozott választások kihirdetésétől. Patxi López bejelentésével végül bizonyossá vált, a baszk kormány nem tölti ki 2013 tavaszáig szóló mandátumát.

„Elindítottuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a rászorultaknak nem kell többet költeniük gyógyszerekre, dinamikus pályára állítottuk a gazdaságot, és elhoztuk a békét Baszkföldre.” – foglalta össze a szocialisták kormányzásának sarokköveit Patxi López. A „lehendakari” (baszk miniszterelnök) mindezzel tulajdonképpen pártjának választási kampányát is megkezdte. A szocialisták vezére nem véletlenül emelte ki a fent említett szempontokat, hiszen a folyamatosan érkező spanyol válsághírekkel ellentétben Baszkföld gazdasági stabilitása magasan kiemelkedik a többi tartomány közül. Miközben a munkanélküliségi ráta nem éri el a 15 százalékot sem, szemben a 24 százalékot is meghaladó országos átlaggal, a kedvező gazdasági helyzet a szociális megszorítások kényszerintézkedései alól is felmenti a baszk kormányt.

Miközben Mariano Rajoy néppárti spanyol miniszterelnök az egészségügyet és az oktatást rendkívül súlyosan érintő szociális reformok sorával próbál felülemelkedni az ország gazdasági válsághelyzetén, Baszkföld mindezidáig képes volt kibújni a megszorítások alól. Patxi López tartományi kabinetje megtagadta a gyógyszerár-támogatások részleges eltörlését, valamint kitartott az illegális bevándorlók egészségügyi ellátásának biztosítása mellett is. Az oktatás területén szintén éles ellentét rajzolódik ki Baszkföld és Spanyolország egésze között. Míg a néppárti tartományokban az egyetemi tandíj összege drasztikusan, akár a két és félszeresére is emelkedhet idén szeptembertől, a Baszkföldi Egyetemen (UPV/EHU) továbbra is változatlanok maradtak a tandíjak.

A szociális és gazdasági biztonság mellett Patxi López beszédének másik gyújtópontjában a béke állt. A választás időpontjának kitűzése nem nélkülöz bizonyos fokú szimbolikát sem, hiszen október 20.-án lesz egy esztendeje, hogy az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista szervezet bejelentette végleges fegyverletételét. Az idei választások lesznek tehát az első erőszakmentes baszk autonóm tartományi választások a spanyol demokrácia történetében, a „lehendakari” pedig a politikai összefogás mellett nem felejtette el megjegyezni a szocialista kormány szerepét sem mindebben. López kiemelte, hogy önmagában az erőszak végének eljövetele, valamint a békés együttélés és a szabad véleménynyilvánítás elérése is óriási sikernek tekinthető.

Antonio Basagoiti (foto: elimparcial.es)

A fent említettek mellett természetesen megvan az oka annak, hogy az elméletben 2013 márciusáig tartó szocialista ciklus ellenére Patxi López kénytelen volt előrehozott választásokat hirdetni. A Mariano Rajoy vezette Néppárt tavalyi nagyarányú választási győzelmét követően a baszk szocialisták folyamatos harcot voltak kénytelenek folytatni a központi kormány gazdasági és szociális intézkedéseivel szemben. Kulcsfontosságú volt, hogy Patxi López a 2009-es baszk választásokat megnyerő nacionalistákkal (PNV) szemben három éven keresztül lényegében a baszk Néppárt koalíciós együttműködésének köszönhetően kormányozhatott. Rajoy megszorításaival egyidejűleg a Néppárt baszkföldi vezetője, Antonio Basagoiti is egyre határozottabban bírálta a baszk kormány politikáját, majd idén májusban egyoldalúan felbontotta a szocialista-néppárti megegyezést.

A májusi döntés indoklása alapvetően a gazdasági reformok elmaradását és a radikális nacionalizmussal szemben tanúsított enyhe politikát emelte ki, a kisebbségi kormányzásra ítélt baszk szocialisták körül pedig hamar elfogyott a levegő. Az októberi választásokon minden bizonnyal győzelmi esélyek nélkül induló Néppárt mellett a nacionalista pártok is azonnali előrehozott választásokat kezdtek követelni a paktum felbomlását követően. Az ellenzéki pártok „aknamunkáját” López is kiemelte, és felelős döntésként jellemezte a választások előrehozását annak érdekében, hogy a 2013-as tartományi költségvetést már az új kormány(koalíció) állíthassa össze. Az ellenzéki pártok a korábbi nyilatkozataiknak megfelelően egyhangú megelégedéssel fogadták a „lehendakari” bejelentését: a szocialista kormányzás bírálata mellett a Néppárt és a Baszk Nacionalista Párt háza táján is elmondták, hogy a tartomány érdekeit figyelembe véve az „egyetlen lehetséges döntés” született.

A hivatalosan október 5.-én kezdődő kampány ugyanakkor gyökeresen eltérő helyzetben találja a baszk pártokat és miniszterelnök-jelöltjeiket. Az Euskobarómetro mindezidáig legfrissebb, májusi közvélemény-kutatása szerint az új baszk parlamentet négy politikai erő alkotja majd, amelyek közül Antonio Basagoiti Néppártja mindössze 12-13 mandátumot érhet el, 14 százalékos választási eredmény mellett. A PP elsősorban a konzervatív, nem nacionalista szavazók táborára számíthat, valamint a szocialista kormánytól elpártoló, de a nacionalizmustól távol álló korábbi szocialista szavazóknak jelenthet alternatívát. Bár Patxi López a közvélemény-kutatások eredményének megfordítására tett ígéretet, a Szocialista Párt is minden bizonnyal csupán a harmadik helyet érheti el. Kevéssé valószínű, hogy a PSOE akárcsak megközelítse a három évvel ezelőtt elért kiváló választási eredményét: a becslések ezúttal 20 százalékot, és 17 mandátumot jósolnak a pártnak.

Laura Mintegi (foto: naiz.info)

Valószínűsíthető, hogy az októberi választási győzelem a nacionalista pártok között dől majd el. Miközben Iñigo Urkullu, a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt jelöltje az Euskobarómetro 32,1 százalékos becslése (23-24 mandátum) szerint lényegében már készülhet a kormányalakításra, a Bildu radikális independentista platform is meglepetésre készül. A kampány egyik érdekessége lehet, hogy az úgynevezett „abertzale” (hazafias) baloldal pártjait tömörítő koalíció állítja a választások egyetlen női jelöltjét Laura Mintegi személyében. Miután a legutóbbi közvélemény-kutatások időpontjában a radikálisok jelöltje még ismeretlen volt, a korábbi 24,7 százalékos becslések (22 mandátum) is könnyen változhatnak még. Az akadémikus-író Mintegi karaktere nagyban eltér az „abertzale” baloldal hagyományos vezetőinek figurájától, amivel a Bildu közelebb kerülhet a bizonytalan, mérsékelten nacionalista szavazók táborához.

Látható tehát, hogy Patxi López baszk miniszterelnök bejelentésével Baszkföldön lezárult egy korszak, és a spanyol demokrácia történetének első szocialista baszk kormányát minden bizonnyal újra egy nacionalista követheti majd. A tízedik baszk kormányciklus kezdetéig azonban még rengeteg nyitott kérdés maradt, a jelenlegi baszk politikai helyzet igen érdekes kampányidőszakot ígér az elkövetkezendő másfél hónapra. Miközben a helyhatósági és az országos választásokon is kiemelkedő eredményeket elérő „abertzale” baloldal valóban demokratikus karakterrel bíró jelöltje a politikai közép irányából újabb szavazatokat hozhat a pártnak, Urkullunak és a mérsékelt PNV-nak valószínűleg radikalizálnia kell majd kampányát annak érdekében, hogy biztosnak tűnő vezetését megőrizze. A kormányalakítás és a lehetséges kormánykoalíciók bizonytalansága pedig az október 21-i választások utánra is bőséggel tartogat megválaszolatlan kérdéseket.

Az elemzés a Kitekintő külpolitikai portálon is megjelent.