Gernika bombázása (2. rész)

Szomorú eseményre emlékeztek nemrég Spanyolország-szerte, hiszen április 26.-án volt Gernika bombázásának 75. évfordulója. A baszk kisváros földig rombolása a Spanyol Polgárháború egyik legsötétebb, egyszersmind leggyakrabban emlegetett fejezetei közé tartozik, mindenekelőtt Pablo Picasso Guernica című festményének köszönhetően. A madridi Reina Sofía Múzeumban található kép a világ legismertebb képzőművészeti alkotásainak egyike. Gernika bombázásának történetét ezzel szemben jóval kevesebben ismerik. Az írás első részét itt találjátok.

Miután 1936. július 17.-én a Marokkói Spanyol Protektorátuson megkezdődött a spanyol hadsereg tábornokainak felkelése, az ország két részre szakadt és kitört a spanyol polgárháború. A második világháború főpróbájának is nevezett konfliktus közel három évig tartott a kormányon lévő köztársaságpárti erők valamint a fellázadt "nemzeti-oldal" között, és nemzetközi eszkalálódásának köszönhetően súlyos következményekkel járt Spanyolország-szerte. José Sanjurjo valamint Emilio Mola tábornokok halálát követően Francisco Franco állt a felkelő csapatok élére és szövetségeseinek, a hitleri Harmadik Birodalomnak, illetve Mussolini Olaszországának segítségével végül felőrölte és megtörte a nemzetközi brigádok és a Szovjetunió által támogatott, ugyanakkor számos problémával küzdő köztársaságpártiakat.

forrás: wikipedia.org

A szakirodalom számos okot említ a felkelők győzelme mellett, egyikük nem más, mint az előbb említett hathatós nemzetközi segítség. A hitleri Németország hadiipara készen állt a háborúra, és bár hivatalosan nem avatkozott be a konfliktusba, a német (és az olasz) légierő támogatása nagy előnyt jelentett Franco számára. Talán nem véletlen, hogy a korábban nem látott pusztítást okozó légierőhöz köthető a polgárháború egyik legismertebb epizódja is: Gernika bombázása. A XX. század elején még elképzelhetetlen tömegpusztító fegyverek egyik első áldozata Gernika volt.

A polgárháború kitörésekor Spanyolország több részre szakadt. Miközben a felkelők irányításuk alá vonták az Ibériai-félsziget északnyugati területeit és a mai Kasztília-León térségét (Madridtól észak-északnyugatra), Spanyolország déli és keleti része, a nagyobb iparvárosok a munkásságnak köszönhetően a Köztársaság oldalán maradt. Különösen érdekes helyzet alakult ki az északi fronton, mivel az erőteljesen baloldali Asztúria, valamint Baszkföld északi része elszigetelődött a Franco-offenzíva nyomán. Baszkföld maga is kettészakadt, miután Álava és Navarra a felkelők oldalára állt, a nacionalista, iparosodott Vizcaya és Guipúzcoa ugyanakkor kitartott a Köztársaság mellett.

Gernika történelmi belvárosa napjainkban

Gernika megtámadása az úgynevezett Északi Offenzíva, valamint a Vizcayai Hadmozdulat részét képezte. A mindössze hatezer lakost számláló kisváros bombázását a hitleri Németország által nyújtott segítség részeként a német Kondor Légió végezte, a korabeli beszámolók szerint óriási pusztítással. Az angol The Times újságírójának köszönhetően a bombázás szörnyűséges körülményeit hamar megismerték Nyugat-Európában. George Steer tudósításait azóta több kritika is érte, miszerint kiszínezte és eltúlozta a pusztítás mértékét, túlbecsülte az áldozatok számát és a károk nagyságát. Noha akkoriban a mérsékelt köztársaságpárti becslések 600-800 áldozatról szóltak, a legújabb kutatások 150-300 fővel számolnak.

A kisvárosban keletkezett hatalmas károkat sem elsősorban a bombatalálatok okozták, hanem a hozzájuk kapcsolható tűzvész, amelyet a visszaemlékezések szerint csupán másnap reggelre sikerült eloltani a bilbaói tűzoltóknak. Ennek nyomán Gernika épületeinek körülbelül 70% semmisülhetett meg a kutatások szerint. Noha köztársaságpárti propagandának és művészetnek köszönhetően a Kondor Légió tettei ismertek voltak, a polgárháborút követő Franco-diktatúra Spanyolországában tilos volt Gernikáról beszélni. A hivatalos álláspont szerint a várost a "menekülő vörösök" gyújtották fel, és a hatalmas pusztítás is ennek volt köszönhető. Noha a felkelők támadásának célja elsősorban a Gernikában állomásozó köztársaságpárti katonák és laktanyájuk megsemmisítése, valamint a Oca folyón átívelő híd lebombázása volt, a hatás jóval túlmutatott a katonai stratégián. A városka katonai-gazdasági szerepe nem egyezett meg a pusztítás mértékével, szimbolikus jelentősége ugyanakkor óriási volt az ideiglenes baszk kormány és a baszk ellenállás megtörésében.

Gernika a baszk nép kulturális és eszmei központja évszázadok óta. A város Vizcaya provincia történelmi székhelye, ahol a hagyomány szerint a Gernikai Tölgy alatt esküdtek fel a törvényhozó vizcayai urak. A Gernikai Tölgy ugyanakkor egyszerre jelentette és jelenti a baszkok történelmi szabadságjogait is. Noha a város bombázásakor a legfontosabb épületek nagy része bombatalálatot kapott és megsemmisült, a Gernikai Tanács történelmi épületegyüttese, valamint a Gernikai Tölgy mégis sértetlen maradt a polgárháború befejezéséig. A tölgy legendája egészen a XIV. századra nyúlik vissza, 1742 óta pedig az ún. öreg fa harmadik generációja áll a Tanács épülete mellett. Az 1860-ban ültetett fát, amely túlélte Gernika bombázását is, 2004-ben vonultatták vissza, helyére egyik hajtását ültetve.