A népszavazások éve lehet 2014

Egy baszk nacionalista napilap szerint 2014 "a döntés éve" lesz Skóciában, Katalóniában és Baszkföldön is. A katalán népszavazási törekvések mellett a baszk békefolyamat felgyorsulása, és Baszkföld új politikai státusának vitája is komoly változásokat hozhat, amelyek már az újévi beszédekben is helyet kaptak.

(a naiz.info alapján)

A 2014-es skóciai népszavazás hullámai az ősszel könnyen elérhetik Spanyolországot. Elemzők szerint a korábban valószínűtlennek tartott skót elszakadás támogatottsága egyre növekszik, mindez pedig lökést adhat az Ibériai-félsziget nemzetiségi mozgalmainak is. Katalóniában a törvényhozó Generalitat elnöke, Artur Mas november 9.-re írt ki népszavazást a tartomány függetlenségéről, ami heves politikai vitákat robbantott ki Spanyolországban. A közbeszéd meghatározó témáját jelentő katalán referendumot Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök alkotmányellenesnek nevezte, miközben a Katalóniában kormányzó CiU (Convergència i Unió) továbbra sem zárkózik el a párbeszédtől.

Ezt erősíti meg Artur Mas hivatalos újévi beszéde is, amelyben az elnök egyszerre fordult a függetlenséget támogatók, valamint a Spanyolországban kormányon lévő konzervatív Néppárt (Partido Popular) felé. Az angolszász politikai diskurzus szellemében Mas a szavazás megtartásának lehetőségét kérte a spanyol kormányzattól, miután szerinte „minden nemzetnek velejáró joga megválasztani a jövőjét.” Hozzátette ugyanakkor, hogy Katalónia rászolgált minderre történelme során, és bár továbbra is „szövetséges” akar lenni, immáron szabadon. Kérdéses, Artur Mas üzenete célt ér-e, hiszen Madrid határozottan elutasítja a katalán törekvéseket és látszólag nincs felkészülve egy, a skóciaihoz hasonló folyamatra.

Időközben Baszkföldön is meghatározó politikai változások várhatóak az újévben, miután a békefolyamat elmozdulni látszik a korábbi status quo után. A börtönben lévő ETA-tagok érdekképviseletének decemberi bejelentését követően – amelyben elismerték az okozott szenvedést és elfogadták a spanyol büntetés-végrehajtási rendszert – politikai elemzők további egyoldalú lépésekre számítanak. A szeparatista szervezet bebörtönzött tagjainak gesztusa pozitívan befolyásolhatja a békefolyamatot, hiszen nemcsak a még szabadon lévő ETA-tagokra van hatással, hanem a spanyol kormány mindezidáig tanúsított passzivitását is megtörheti.

Újévi beszédében Iñigo Urkullu baszk miniszterelnök is erre hívta fel a figyelmet. A „lehendakari” szerint Baszkföld „történelmi lehetőség előtt áll, hogy megszilárdítsa a békét.” Ennek érdekében Urkullu bízik a társadalom nagy részének belátásában, amelynek segítségével képesek lehetnek egy „új együttélés” megteremtésére. A kormányfő beszédében a 2012-es tartományi választások alatt hangoztatott új politikai státusról is beszélt, a korábbiakhoz hasonlóan konkrétumok említése nélkül. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyébként a baszk társadalom 54% támogatná egy népszavazás megtartását Baszkföld függetlenségéről, amely mindazonáltal egyelőre távolinak tűnik a mérsékelt Urkullu törekvéseitől.

Az írás a Kitekintő külpolitikai portálon is olvasható.