Oldalak

Elsöprő nacionalista siker a baszk választásokon


PAMPLONA/IRUÑA - Az előzetes várakozásoknak megfelelően a nacionalista pártok elsöprő sikerét hozták a tartományi választások Baszkföldön. Vasárnap több mint egymillió hétszázezer választópolgár dönthetett a következő négy év baszk parlamentjének összetételéről, 65 százalékos részvétel mellett pedig a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (PNV) magabiztos győzelmet aratott. Amint arra számítani lehetett, az elmúlt ciklusban kormányzó Patxi López és a Baszk Szocialista Párt (PSOE-PSE) nem tudta megismételni a három és fél évvel ezelőtt elért kiemelkedő eredményét. A PNV mögött így a radikális pártok koalíciója, az EH Bildu jelenti majd a második legnagyobb politikai erőt a következő ciklus során Baszkföldön.

Pontosan egy évvel és egy nappal az ETA szeparatista szervezet végleges fegyverletétele után vasárnap parlamenti választásokra készültek a Baszk Autonóm Tartományban. Noha a rövid, ám igen intenzív kampányidőszak során a terrorizmus kérdése nem került a figyelem középpontjába, az október 21-i dátum mégis szimbolikus jelentőségűnek bizonyult. Patxi López, a baszk kormány szocialista miniszterelnöke az előrehozott választások időpontjának augusztusi kihirdetésekor kijelentette, az erőszak lezárása hatalmas siker a demokratikus pártok, köztük a Baszk Szocialisták (PSOE-PSE) számára. Vasárnap tehát a spanyol demokrácia történetének első olyan baszk választásait tartották, amely az ETA (Euskadi Ta Askatasuna – Baszkföld és Szabadság) tavalyi bejelentését követően valóban szabad és erőszakmentes keretek között zajlott le.

Patxi López (euskadi.net)
A történelmi mérföldkő ellenére a kampányt mégsem a békefolyamat megnyugtató lezárása, hanem elsősorban a gazdasági válság és a baszk identitás-kérdés uralták. A bizonytalan választók szavazatának begyűjtése érdekében a miniszterelnök-jelöltek a baszk társadalmat leginkább nyugtalanító témákra kívántak választ adni. Noha a Baszk Autonóm Tartomány mindezidáig sikeresen tompította a gazdasági és pénzügyi válság negatív hatásait, a Spanyolországot különösen drasztikusan sújtó recesszió a közeljövőben is minden bizonnyal döntően befolyásolja majd a baszk belpolitika irányvonalát.

A kampány során a gazdaság és az identitás témáinak mentén tökéletesen kirajzolódott a baszk politikai szféra pártjainak elhelyezkedése. A régió politológiai koordinátarendszerében a jobboldali Néppárt (PP) és a konzervatív Baszk Nacionalista Párt (PNV) alkotják a jobboldal szektorát, míg a Szocialista Párt (PSOE-PSE) és az ún. „hazafias baloldalt” tömörítő EH Bildu a baloldalt. Az identitás-kérdése ugyanakkor eltérő módon osztja fel a pártokat: miközben a mérsékelt PNV és a radikális EH Bildu jelentik a nacionalista szektort, a két országos nagypárt baszk szervezetei (PP és PSOE-PSE) elsősorban a nem-nacionalista választók szavazatait tömörítik.

„Ott vagyunk, ahol lennünk kell” – hirdette a Baszk Szocialista Párt szlogenje a több mint kéthetes kampányidőszak során. Az újraválasztásért induló Patxi López többször is felhívta a választók figyelmét arra, hogy Baszkföldnek elsősorban felelős gazdaságpolitikára van szüksége a válság sújtotta időkben. A „lehendakari” (baszk miniszterelnök) nyilvános megszólalásaiban végig amellett érvelt, hogy a nacionalista pártok és a jobboldal képtelen megőrizni a baszk gazdaság stabilitását, akár a madridi központi kormány megszorításaival szemben. Miközben Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök kormányának szociális megszorításai ellen százezrek tüntettek Spanyolországban az elmúlt hetekben, Baszkföldön az oktatást érintő tandíjemelések, valamint a gyógyszerár-támogatások eltörlése nem került bevezetésre.

A Madriddal folytatott belpolitikai harcok ugyanakkor felőrölték a Baszk Szocialisták erejét az elmúlt egy évben. Miután idén májusban a tartományi kormány gyakorlati működését jelentő koalíciós paktumot Antonio Basagoiti, a baszk Néppárt vezetője véglegesen felbontotta, López kénytelen volt kihirdetni az előrehozott választásokat.  A nacionalista pártok a paktum felbomlását követően pedig azonnal igyekeztek nyomás alá helyezni a kisebbségben maradó szocialista kormányt. A PSOE-PSE és elsősorban a konzervatív Baszk Nacionalista Párt (PNV) között kialakult intenzív gazdasági vita végül a kampány meghatározó elemévé vált. Iñigo Urkullu, a PNV vezetője a kampány során hangsúlyozta, a gazdasági válságból kivezető út Baszkföldön a tartományi autonómia bővítésével érhető csak el.

Iñigo Urkullu (eaj-pnv.eu)
A katalán és a baszk függetlenségi törekvések utóbbi időben tapasztalható felerősödésével várható volt, hogy a gazdasági helyzet mellett a regionális autonómia és az identitás-kérdés helyezkednek majd el kampány másik gyújtópontjában. Köszönhetően a nacionalista „abertzale” (hazafias) baloldal előretörésének, amely már a tavalyi országos választásokon is megmutatkozott , a mérsékelt PNV is radikalizálta politikai diskurzusát a kampány alatt. Iñigo Urkullu választási győzelme esetén 2015-re új autonómia-szerződést és nagyobb függetlenséget ígért, az „önálló európai nemzetté” válás felé tett első lépésekként.

Az EH Bildu ezzel szemben a baszk politika alapvető megváltoztatását helyezte kampányának középpontjába. Laura Mintegi, a radikálisok jelöltje minden nyilvános megjelenése alkalmával kiemelte, az „abertzale” koalíció gyökeresen új politikai gyakorlatot kíván meghonosítani Baszkföldön, elsősorban a nagyobb társadalmi szerepvállalásra építve. A választások előtt egy héttel a radikálisok nagygyűlésére több mint tízezer ember gyűlt össze a bizkaiai Barakaldóban, amely tradicionálisan a PNV bástyájának számít. Az „abertzale” koalíció valódi erődemonstrációt tarthatott, az író-akadémikus Mintegi mérsékeltebb karakterével és diskurzusával pedig egyértelműen a szavazóbázis bővítését, a bizonytalan szavazatok tömeges begyűjtését célozta meg.

Laura Mintegi (naiz.info)
A vasárnapi választások ugyanakkor nem hoztak valódi meglepetést. Amint azt a felmérések előre jelezték, Iñigo Urkullu 34,6 százalékot és 27 mandátumot szerezve magabiztos győzelmet aratott anélkül, hogy a radikálisok végül megszoríthatták volna. Noha a Bildu háza táján a választási győzelmet sem tartották eltúlzottnak, az „abertzale” koalíció a szavazatok 25 százalékával 21 mandátumot begyűjtve így is története legjobb eredményét aratta. A baszk provinciák szavazati megoszlását górcső alá véve megfigyelhető, az EH Bildu miért nem volt képes közelebb kerülni a Baszk Nacionalista Párthoz: a Gipuzkoában hagyományosan jól szereplő „abertzale” baloldal a vártnál gyengébb eredménnyel csupán 9 mandátumot szerzett, meglepetésre a mérsékelt nacionalistákkal megegyezően.

A madridi kormány intézkedéseinek népszerűtlensége különösen kedvezőtlenül hatott a baszk Néppártra, akik történetük leggyengébb választási eredményét érték el vasárnap, a 75 mandátumból mindössze tízet szerezve. Patxi López Szocialista Pártja sem tudta behozni a szakértők által régóta előrevetített lemaradását a PNV-vel szemben, a három és fél évvel ezelőttihez képest 9 mandátumot veszítve immáron csupán a harmadik politikai erő Baszkföldön. Az eredmény komoly csalódást keltett a PSOE-PSE soraiban, hiszen a miniszterelnökség elvesztése mellett láthatóvá vált a szocialista szavazóbázis lemorzsolódása is. Az országos és a tartományi választások után kijelenthető, hogy a PSOE komoly válságba jutott és meghatározó politikai átalakulás elé néz egész Spanyolországban, amely a párt baszkföldi szervezetében is hozhat változásokat.

Mivel a Baszk Nacionalista Párt magabiztos győzelme ellenére sem tudott abszolút többséget szerezni, közvetlenül a választások után a legnagyobb kérdés egyelőre a leendő koalíciós partner kiléte. Annak ellenére, hogy Urkullu és a baszk szocialisták kapcsolata az utóbbi években közel sem volt zökkenőmentes, Patxi López pártja tűnik a legesélyesebbnek a kormánykoalíciós paktum megkötésére. Noha egy esetleges PNV-Bildu koalícióra jelenleg kevés esély mutatkozik, a radikálisok a legnagyobb ellenzéki pártként bizonyára folyamatos nyomás alatt tartják majd az újonnan felálló baszk kormányt. A két párt közötti jelentős különbségek ellenére a vasárnapi nacionalista előretörés alapvetően határozhatja meg az elkövetkező évek baszk politikáját. Az új baszk parlament nem kevesebb, mint 64 százalékos nacionalista többséggel bír majd.


Az elemzés a Kitekintő külpolitikai portálon is olvasható.

1 megjegyzés: